..::Steve Harris::.. Steve Harris Leytonstone-ban született, Kelet-Londonban, 1956. március 12-én. „Van három lánytestvérem, mindannyian fiatalabbak nálam. Apám kamionsofőr volt, anyám pedig háztartásbeli. Apámnak is volt egy húga, akik mindig ott voltak nálunk, plusz a nagynéném, az anyám oldaláról, így aztán körbe voltam véve nőkkel.” Steve életében ez első meghatározó dolog a sport volt. „Az utcán focizgattam, vagy a haverokkal, vagy egyszerűen csak a falhoz rugdaltam a labdát. Akkoriban a zene még nem nagyon érdekelt, sőt tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy a foci volt az első dolog, ami felé komoly érzésekkel tápláltattam.” Kilenc éves korában volt először focimeccsen. A West Ham United 4:3-ra legyozte a Newcastle-t, és onnantól kezdve Steve fanatikus West Ham drukker lett. „Apám és nagyapám a Leyton Orient szurkolói voltak, és nagyon felbosszantotta oket, hogy Hammers fan lettem. Még mezem is volt, meg minden.” A következo két év során Steve életének a középpontjában a futball állt. „Fociztam az iskolai csapatban és teniszeztem is. Szerettem a zenét és a rajzolást, de sráckoromban a foci volt az elso számú kedvenc.” Tehetséges tizenéves hamarosan felhívta magára a figyelmet. A legendás öreg East End focimegfigyelo Wally St. Pier beajánlotta ot a West Ham-nek. Steve így emlékezik erre: „Mitikus figura volt, aki állandóan ott járt a környéken. Senki se tudta, hogy épp ott volt-e, vagy csak nézte, ahogy játszunk, de mindenesetre felkérést kaptam a Beamount-tól, hogy menjek le a West Ham edzéseire. Tizennégy éves voltam, és el sem tudtam hinni.” Fél évvel késobb azonban minden megváltozott. Steve pont abban a korban volt. Amikor már szívesen elmenne a haverokkal, barátnokkel szórakozni, ezt viszont a szoros edzésterv nem tette lehetové. Heti 5 edzés a West Ham-ben, és a sulicsapatban, valamint 3-4 meccs a hétvégén minden idejét lefoglalta. Steve Harris - életében talán eloször – elbizonytalanodott, amit csak tetozött, hogy ekkor már a zene is kezdett teret hódítani szívében. Többé nem akart profi focista lenni, és ez számára is sokkolóan hatott, hiszen kisgyermek kora óta mást sem szeretett volna, és most minden megváltozott. A válasz: rocksztár lesz. Persze a sport ne tunt el teljesen, csak hobbi szintjére „süllyedt”. „Tizenhét éves körül kezdtem el gitározni, de lemezeket persze korábban is vettem. Az elso album, amit valaha is kaptam, az az Exodus címu film zenéje volt. De tizennégy éves voltam, amikor megvettem az elso albumomat, egy válogatáslemezt a legnagyobb reggae slágerekkel.” 1970 volt az az idoszak, amikor a reggae talán bizarrnak hat, de az elso generációs brit skinhead-eknek volt a zenéje. A reggae zenét és a Ben Sherman pólókat, Doctor Martens bakancsokat akkoriban kezdte el viselni Steve is. „A legtöbben úgy néztünk ki, mint a skinhead-ek. Nem voltam igazából rajongója ennek a dolognak, csak a zenét hallgattam meg. Sosem volt abszolút rövid hajam, de a cuccom az persze megvolt. Aztán leérettségiztem, és megkaptam a lekerekítet nyakú ingeke, aztán elmentem a ’Grounded’ pólókért, aztán megkaptam a szuk nadrágokat és érdekelni kezdett a Free és a Black Sabbath.” Steve ekkor barátkozott össze egy sráccal, Peter Doyle-lel, akivel órákat töltöttek el zenehallgatással. „Kölcsönkaptam tole a Jethro Tull ’Stand Up’ címu albumát, és azt hiszem egy korai Genesis és egy Deep Purple lemezt. Teljesen elszálltam tolük. Különösen a Tull és a Genesis anyaga tetszett, egyszeruen alig tudtam elhinni, hogy ilyen jó zenét lehet csinálni.” Steve kedvenc albumai között még ma is olyan lemezek szerepelnek, mint a Foxtrot a Genesistol, a Recycled a Nektar-tól és a korai Jethro Tull albumok. Kezdetben dobosnak készült, de hamar rájött, hogy nincs elég hely a cucchoz és ráadásul túl hangos is. A legjobb dolog, amit a dobolás után lehet csinálni, az a basszusgitározás, hiszen a két hangszer összetartozik. Steve Harris barátai tanácsára eloször mégis egy akusztikus gitárt vett. „Megtanultam néhány akkordot, de hamar rájöttem, hogy ennek az egész dolognak semmi köze a basszusgitározáshoz. Így aztán hamar elcseréltem, és vettem magamnak egy Fender utánzatot 40-ért.” Kezdetben olyan számokat próbált eljátszani, mint a Deep Purple ’Smoke On The Water’-je, vagy a Free-tol az ’All Right Now’. „Kezdetnek inkább a könnyebbeket választottam, a whites-os alapúakat. Emlékszem, hogy megpróbáltam eljátszani a ’Paranoid’-ot a Black Sabbath-tol, de egyszeruen nem ment. Mérgesen rádobtam a gitárt az ágyra, és kimentem a szobából, aztán a következo nap felvettem a hangszert és hangról hangra el tudtam játszani! Egyszer csak beindultam és megértettem a basszusfutamok menetét, utána tényleg okosodtam és megpróbáltam rájönni a dolgokra olyan zenészek munkáin keresztül, mint pl. Chris Squrie.” Steve már majdnem egy éve gyakorolt, amikor egy iskolai haverja, Dave Smith felvetette, hogy alakítsanak egy zenekart. Így jött létre az INFLUENCE. Ez a formáció kisebb koncerteket is adott, de az idejüknek nagy részét Steve nagynénjének házában töltötték. Repertoárjukban a The Who néhány dala mellett olyan dalok is szerepeltek, mint pl. a Free ’I’m A Moover’-ja, amit 199-bena a Maiden is eljátszott. Néhány saját szerzeményük is volt olyan címekkel, mint ’Heat Crazed Vole’, vagy ’Endless Pit’, ami késobb az ’Innocent Exile’ alapjául szolgált. Az elso igazi koncert (egy tehetségkutató fesztivál) után Steve úgy döntött, hogy ’Gypsy’s Kiss’-re változtatja a zenekar nevét. A formáció azonban három Cart and Houses-beli koncert után feloszlott. Az ok: csak Steve Harris vette igazán komolyan a zenélést. Mivel a társak, barátok eltuntek, ’Arry’-nek nem maradt más választása, mint csatlakozni egy már muködo zenekarhoz. Ez pedig a Clee testvérek által irányított Smiler lett, akik 1974. februárjában megahllgatásra hívták Steve-t az Enfiled-i White Hat Pubba. A Smiler nagy kihívás volt hosünk számára, hiszen a banda már elismert volt pub szinten, jó pár koncerttel és egy jól bevált repertoárral, olyan eloadóktól, mint a Wishbone Ash, a Free, vagy a Savoy Brown. Ráadásul a zenekar többi tagja mind huszonéves volt már, Steve pedig csak 18. „Megkaptam a munkát, megtanultam az egész egy és egynegyed órás repertoárjukat. Mind feldolgozás volt, talán egy saját daluk volt ,egyszeru 12-es ritmusú. Jó gyakorlat volt számomra, hogy beléptem egy bandába, és meg kellett tanulnom egy teljes musort.” Nem sokkal késobb aztán kiderült, hogy Harrsi nem tudja belevinni a saját ötleteit a Smiler zenéjébe, ezért úgy döntött, hogy kilép, és megalakította saját zenekarát az Iron Maiden-t 1975 végén. Az elso Iron Maiden koncerteket 1976 tavaszán tartották meg a Cart and Horses pubban, ahol az egyik este érdekes dolog történt. Steve: ”A mai napig nem tudom hogy hogyan, de valaki felhívott, és azt mondta, hogy ’Minket Iron Maidennek hívnak, és nem használhatjátok ez a nevet’, meg ilyesmiket. Erre azt válaszoltam, ’Ez hülyeség, mert mi vagyunk az Iron Maiden, szóval kapjátok be!’. Be kell, hogy valljam, elég kemény voltam a telefonban, de aztán arra gondoltam, ’Óh, a francba!’. Mert hogyha ez már regisztrált név volt, akkor nem használhattuk volna, és akkoriban már tényleg elindult a szekér.” Tényleg elindult. Olyannyira, hogy innentol kezdve már minden történelem. Nem ment minden zökkeno nélkül, de Steve Harris kitartásának köszönhetoen pár évvel késobb már mint a Brit Heavy Metal Új Hulláma (NWOBHM) zászlóvivoi vonultak be a köztudatba, és azóta is töretlen sikerrel muködik a gépezet, függetlenül az aktuális divatirányzatoktól. A siker eléréséhez persze rengetek munkájára volt szükség, de a legfobb érdem mégiscsak Steve Harris-t illeti, aki meglehetosen diktatórikusan, de sikeresen vezeti csapatát. Soha nem adta fel az elveit, és mindig megmaradt annak, aki 1975-ben létrehozta minden idok egyik legjobb Heavy Metal együttesét. Steve 1985 óta Londontól nem messze, az Essex-i grófság egy csendes területén él egy kastélyban, melynek története 1427-ig nyúlik vissza, és ahol már Essex grófja is lakott. A kastélyhoz hatalmas park is tartozik, rajta focipálya, teniszpálya, egy komplett, berendezett stúdió (ahol a Maiden lemezek mellett Steve saját lemezcége, a Beast Records zenekarainak pl. a Dirty Deeds-nek hanganyagai is rögzítésre kerülnek), valamint egy jól felszerelt pub, ami stílusosan a Horse and Cart nevet viseli. 1992-ben a „Fear Of The Dark” társproducere volt, ’93 óta pedig teljes értéku producere a Maiden hanganyagainak. A „Maiden England” videó óta o rendezi a csapat videóinak nagy részét. Dave Murray társaságában az Iron Maiden Holding Ltd. részvényese, valamint az o tulajdonában van a portugáliai Faro-ban található Eddie’s Bar is. Steve-nek öt gyermeke van: Lauren, Kerry, Faye és George Harris a volt feleségétol, a legkisebb fiú, Stanley pedig barátnojétol, Emmától. Feleségétol, Lorraine-tol (akivel a londoni Bridge House-ban találkozott eloször) hosszú házasélet után 6 éve vált el. Lezárásképpen annyi kívánkozik még ’Arry’ bemutatásához, hogy huséges típus. Huséges kedvenc focicsapatához, a West Ham United-hez, a rajongókhoz (a Maidennek és ezáltal a rajongóknak áldozta az életét), az elveihez és legfoképpen hazájához.
..::Bruce Dickinson::.. 1958 augusztus 7-én született, az angliai Worksop-ban. Iskolai éveit Londonban töltötte. A középiskola után egyetemre ment történelmet tanulni. Bruce-t ekkor babonázta meg a zene, de először dobos akart lenni.-A haverjaim összehoztak egy kisebb bandát. Egy hálószobában próbáltunk, egyetlen erősítővel, abba dugta mindenki a hangszerét. Nekem két apró kongám volt, azt is a suli zeneszobájából csórtam el. Egyik nap épp a Beatles Let it be-jét gyakoroltuk, ugye köztudomású, hogy abban egészen magas fekvésű témák is vannak. Szegény énekes srác, szó szerint leizzadt a feladattól. A többiek meg szóltak nekem, hogy ne verjem már azokat a dobokat, inkább menjek, próbáljak segíteni a fiúnak.Bruce-t nem sokkal később kirúgták a suliból és egy környékbeli iskolába került. Hamar megtalálta a társakat ott is, de már énekesként szerepelt. A banda a STYX nevet viselte, bár ez nem volt azonos a világhírű névrokonnal.Az igazi áttörést az 1977-ben létrejött SHOTS zenekar jelentette, akikkel Bruce már a környék pubjaiban énekelhetett, és még ideje is maradt az egyetemi tanulmányaira. Két évvel később komoly ajánlatot kapott. Paul Samson hívja zenekarába a SAMSON-ba. Dickinson akkor még nemet mondott az aktív zenélésre, az egyetem miatt. Ezért a SURVIVOR albumon még vendégzenész, de 80-ban már teljes gőzzel nyomul a SAMSON énekeseként. Két klasszikus albumot készítenek közösen, valamint a Survivort is felveszik újra Bruce-al. A SAMSON befutott zenekar lett. Aktívan turnéztak, többsör is felléptek közösen a Maiden-nel, valamint részt vettek a híres Reading fesztiválon. A fesztiválon jelen van Steve Harris és Rod Smallwood is, azzal a nem titkolt szándékkal, hoyg meggyőzzék Dickonson-t legyen a Maiden énekese. A fúzió létrejön, és elkezdődik a legenda.Bruce 1990-ben érzi úgy, hogy a Maiden nélkül kell megpróbálnia érvényesülni. Kiválásról nincs szó, csak egy szólólemezről, amit régi haverjával Janick Gers-el készít el. A lemez sikeres, Bruce mégis folytatja a munkát, mint Maiden énekes. 1993-ban aztán úgy dönt, kiszáll, és a saját zenéjét fogja játszani. Az EMI és a Sanctuary menedzsment támogatásával, két félredobott lemezanyag után Roy Z és bandája a Tribe of Gypsies elkészítik a megfelelő lemezt Bruce számára. A Tribe csak a lemezen játszik, így Bruce-nak össze kell hozni egy bandát, akikkel koncertezhet. Először Alex Dickson tűnik fel majd jönnek a többiek, Chris Dale és Alex Elena. A lelkes fiatalokból álló (kivéve Bruce) csapat elindul a rég várt turnéra. Az eredmény egy koncertlemez. Bruce szakítani próbál a neve adta skatulyából. Ennek első jele a Skunworks produkció, ami előtt nem csak a szakma de a rajongók is értetlenül álltak. A kísérletezős anyag megbukott, Bruce menesztette zenekarát, és felkereste Roy Z-t, egy esetleges közös munka reményében. Újra a Tribe tagjaival folyik a munka, kiegészülve a régi haverral, Adrian Smith-el, aki szívesen mond igent Bruce hívó szavára. A visszatérés fergeteges. A szakma elismerően bólogat, a rajongók pedig örülnek, hogy Bruce újra metal zenét játszik, ráadásul nem kevés Maiden beütéssel.Egy évvel később egy újabb kiváló lemez, majd jön a nagy meglepetés – 1999 elején Bruce és Adrian újra a Maiden tagja lesz. Dickinson szólópályája ettől függetlenül tovább folytatódik, és talán még egy Samson újjáalakulásnak is tanúi lehetünk.
..::Adrian Smith::.. Adrian Frederick Smith 1957 február 27-én született Londonban. 1972-ben alakítja meg első zenekarát az Ewil Ways-t iskolatársával, Dave Murray-el. A két T-Rex rajongó útja azonban szétvált. Dave Később Harris hívószavára a Maiden tagja lett, Adrian pedig megalakította az Urchin-t. 1977-től a zenekarban Adrian nem csak gitározott, hanem énekelt is. Azonban a zenekar 1980-ban feloszlott, Ekkor Adrian egy rövid életű zenekart alapított Andy Barnett haverjával Broadway Brats néven, ám ekkor már a levegőben lógott a nagy lehetőség. Mituán Dennis elhagyta a Maident, Dave régi zenésztársát ajánlotta a posztra, amit meg is kapott. Szóba került Phil Collen is, aki viszont akkor a Def Leppard-ot választotta. Adrian a Maiden fénykorának meghatározó alakja volt, aztán 1989-ben úgy döntött megpróbálja egyedül. A többi Maiden-ből távozott zenésszel ellentétben, neki utána is sikerült minőséget letennie az asztalra. Először ASAP néven készített egy műfajban (AOR) kiváló lemezt, amin énekelt is. A project után a The Unouchables és a Skeleton Crew nevű zenekaraival próbálkozott sikertelenül. 1995 végén sikerült egy kiváló zenészekből álló csapatot összehoznia, ez volt a Psycho Motel. Vendégzenészként szerepelt Michael Kiske szólólemezén, majd a Psycho Motel-t meghagyva szövetkezett Bruce Dickinsonnal, egy nagy visszatérés reményében. A visszatérés sikerült, olyannyira, hogy egészen a Maiden-ig tartott.Adrian újra teljes értékű Maiden tag, folytatja Bruce-al megkezdett útját, s talán még a Psycho Motel is újra kinyit egyszer.
..::Dave Murray::.. 1956 december 23-án született London Edmunton városrészében, a Royal Midlesex kórházban. Két lánytestvére van, Paulina, aki hat évvel idősebb, és Janett aki viszont három évvel fiatalabb nála. A „Murray” név a skót és ír ősöktől származik, az apai oldalról.Ugyanúgy, mint Steve-nek, a foci volt Dave első szerelme. Aztán megfertőzte a zene, és onnantól kezdve csak az számított. Első zenekarát a középiskolai haverral, Adrian Smith-el hozta össze. A nevük Stone Free volt. A formáció rövidéletű volt, Dave továbbállt, s mindenféle zenekarokkal játszik, csakhogy tanuljon és játszhasson. Olyan bandákban penget, mint az Electric Gas, a The Secret. Majd újra összeáll Adriannal, és megalakítják az Ewil Ways-t. Steve Harris hívó szavára onnan is elcsábítja. Az Iron Maiden akkor még kezdeti stádiumban van, ezért Dave onnan is távozik, s újra Adrian oldalán tűnik fel, immáron a klubsikereket elérő Urchin zenekarban. ’Arry’ nem adja fel, 77-ben újraszervezi csapatát, és sikerül újra meggyőznie Dave-t, hogy a Maiden a helyes döntés. Tényleg az volt a helyes döntés, hiszen Dave 22 éve a Maiden tagja, a legnagyobb gitárosok egyike, stílusa egyből felismerhető. Virtuóz játékos, de dalírás terén mégsem termékeny, elvétve találunk Murray dalokat a Maiden történelemben.Kivételes játéka a Maiden lemezeken kívül a ’85-ös Hear’n Aid lemez Stars című dalában, valamint Nicko 1990-ben kiadott kislemezén hallható. Ha éppen nincs turnén, Hawaii-on él feleségével Tamarral és lányukkal Tashaval.
..::Nicko McBrain::.. Nicko (Michael Henry) McBrain 1954 június 5-én született Londonban. Min t a dobosok nagy része. Ő is korán kezdte a dobolást.-Alig voltam 12 éves, amikor láttam egy John Morello nevű dobost játszani. Azonnal hazarohantam, bevetettem magam a konyhába és nekiálltam megdolgozni az edényeket. Nem mondom, hogy édesanyám ezt rendkívüli lelkesedéssel fogadta volna, annál is inkább, mert a legtöbb edény maradandó károsodást szenvedett. Ebből kiderül, hogy ez a konyhai próba nemcsak az első, hanem az utolsó is volt. Mivel a lábasokat nem gyötörhettem tovább, átváltottam az üres kekszes dobozokra. Egy évvel a konyhai jelenet után szüleim végre belátták, hogy nem állhatják útját karrieremnek, és megvettek egy használt felszerelést számomra.Nicko első zenekara egy trió volt, majd 15 évesen már egy whites zenekarban játszott. 1975 februárjában 21 évesen lépett be ez első komolyabb zenekarba, a Street Walkers-be. Velük már lemezt is készített. Egy év múlva ez örök mozgó Nicko továbbállt Pat Travers bandájába. Ott három évig bírta, majd a 80-a évek elején a franciák akkori legismertebb heavy rock bandájának, a Trust-nak lett a tagja. A Trust a Maiden előtt is fellépett a Beast turné során, akkor szövődött a kapcsolat. Amikor Clive Burr távozott a Maiden-ből, egyből Nicko került a képbe, aki már akkor unta az ingázást Anglia és Franciaország között. A fúzió létrejött, Nicko 1982 decembere óta a Maiden dobosa.McBrain a Vasszűz mellett több projectben is részt vett, csak hogy játszhasson, ha éppen a Maiden pihenőn van. Először 1985-ben Adrian-el és barátaival lépett fel néhány titkos buli erejéig, majd egy évvel később Steve Harris-el közösen vett részt egy The Full Metal Rackets elnevezésű projectben, ahol két híres teniszezővel, Pat Cash-el és John McEnroe-val játszottak együtt.Nickot a 80-as évek eleje óta szponzorálta a Sonor és a Paiste cég. Ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy 1990-ben megcsináltatta önálló másfél órás dob videóját. Nicko ragyogó és legendás dobszólóján kívül, az ő sajátos humorával kisérve megismerkedhetünk a dob egyes részeivel, a dobolás alapjaival, valamint ellátogathatunk a Paiste gyárba, és a Beyer Dynamic-hoz, ahol a dobmikrofonokat készítik. A videó csúcspontja pedig a Rhythm of the Beast dal, ahol hősünk fúvósok, Hammond orgona és Dave Murray társaságában játszik.A Sonor támogatása 1993-ban szűnt meg, Nicko azóta a Premier márkához nyergelt át. A dob videót úgynevezett dobklinika előadások követték. Nicko meg is turnéztatta műsorát, 1990 júliusában 10 helyszínen mutatta be tudását. Különféle zenei kiállításokon is feltűnt már a szponzorcégek színeiben. 1995-ben a pesti Maiden buli előtt pedig a magyar közönség és szakma is megismerhette Nicko dobklinikáját.
..::Janick Gers::.. Janick Gers lengyel származású, de soha nem élt ott. Angliában született 1957. január 21-én. Már egészen fiatalon zenész akart lenni. Az iskolai bandák után, ez első komolyabb zenekara a White Spirit volt, mindez 1975-ben. Jan így emlékszik vissza a kezdeti időkre:-Led Zep és Pink Floyd feldolgozásokat játszottunk, és ahogy egyre jobbak lettünk, elkezdtünk saját nótákat írni. Amikor a Brit HM új hulláma felbukkant, mi általában Észak-Angliában játszottunk.Ekkor került a csapat a NEAT lemeztársasághoz, ahol egy kislemezük jelent meg. A nóta felkerült a független kiadók listájának 2. helyére, és ez felkeltette Ian Gillan figyelmét is. Az ő segítségével kerültek Londonba, az MCA céghez, aki aztán kiadta az első és egyetlen White Spirit albumot 1980-ban. A csapat ezután a Ian Gillan Band-al turnézott.Janick:-Kb. 45 bulit csináltunk Anglia szerte, aztán le kellett állnunk, mert egy baleset során a teherautónk összetört. Szerencsére azonban nem kellett sokat várnia egy újabb feladatra. Ian felhívott ez egyik nap azzal, hogy a gitárosuk kilépett, és nincs-e kedvem a maradék öt németországi koncertre beszállni. Másnapra meg kellett tanulnom a nótáikat, és ha már megtanultam, ott maradtam nála. A közös munka eredménye két lemez és egy-két európai és távol keleti turné. A Gillan Band végül feloszlott, és Janick nem találva megfelelő partnert, visszament az egyetemre szociológiát és angol irodalmat tanulni.-Bruce Dickinsonnal zenéltem volna a legszívesebben, akit még az iskolából ismertem. Egyértelműen ő volt a legjobb, de Bruce akkor már a Maidenben énekelt. Volt egy-két jó énekes a környéken, de Ian után nagyon nehéz „csak jó” énekessel dolgozni. Számomra ő a rockszakma legnagyobb énekese.1985-ben újra visszatért, de csak, mint vendégzenész játszott Paul DiAnno szólólemezén, valamint a Gogmagog nevű nosztalgia-zenekar egy alkalomra szóló produkciójában is feltűnt. Partnerei Paul DiAnno-n kívül , Clive Burr és Neil Murray volt. Aztán egy focimeccsen összefutott az egy Marillion-os Fish.el.-Egy karton sörrel jelent meg a pályán, szóval már ebből is látszik mennyire komolyan focizott. Aztán két hát múlva felhívott, hogy a Wmbley-ben játszanak, és volna-e kedvem muzsikálni egy kicsit. Mivel már régen nem játszottam színpadon, igent mondtam. Nos Bruce és Nicko is ott volt, meg Jimmy Bain a Dio-ból. Így együtt játszottunk Marillion nótákat, meg sok egyebet, többek közt az All the Young Dudes című Hott the Hopple Dalt. A koncert annyira jól sikerült, hogy Fish soron következő lemezét Jan segítségével és közreműködésével készítette el.A koncert Bruce Dickinson figyelmét is felkeltette, aki szintén megkörnyékezte Janick-ot, egy kis session zenélésre.-Bruce és én közös hullámhosszon vagyunk. Ha ez nincs meg, akkor te hiába vagy mondjuk Robert Plant, akkor sem lesz jó a lemez. Amikor Robert és Jimmy Page összejött, azonnal összeállt a kép. Mi is csak zenéltünk, és jól éreztük magunkat.A közös zenélésnek akkor nem lett eredménye, közel öt évet kellett várni, amikor is Bruce újra fölkereste Jan-t, hogy írjanak közösen egy lemezt.-Ez más volt, mint korábban. Gillan csak ráénekelt a témáimra, de Bruce-al együtt dolgoztuk ki az ötleteket, az egész lemezt együtt találtuk ki.Akkoriban derült ki, hogy Adrian Smith nem akar tovább a Maiden család tagja lenni, és szólókarriert kezd. Adrian helyére kézenfekvő megoldásnak tűnt Janick, aki már Bruce oldalán is bizonyított.-Adriannal nagyon jó barázok vagyunk már régóta. A kilépése előtti napon is együtt fociztunk. Egy árva szót sem szólt nekem erről, és nem is látszott elégedetlennek, vagy boldogtalannak. Megismétlődött a Gillan sztori, ahol egyik nap még ott ültem, másnap pedig már Németországban voltam a színpadon. Felhívtak telefonon Bruce-ék, és másnap már együtt próbáltunk. Egyetlen Maiden nótát sem ismertem kívülről, sosem gondoltam rá, hogy valaha is szükségem lesz rá.Janick-nak 4 dalt kellett megtanulnia egy nap alatt: The Prisoner, Iron Maiden, Children of the Damned és persze a Trooper. Steve így nyilatkozott Jan-ről:-Az első ember, aki eszünkbe jutott ő volt, tudtuk hogy ő lesz a megfelelő gitáros. Már évek óta járt le Maiden bulikra, tudtuk, hogy teljesen azonosulni tud a zenénkkel. Persze láttam még Gillan-al játszani régebben, és nagyon tetszett a játéka Bruce szólólemezén is. Tudtuk, hogy jó gitáros, jó színpadi egyéniség, és jó fej, már csak azt kellett kiderítenünk, a stíltusa mennyire képes beilleszkedni a Maidenbe. Korábbi bandáiban mindig egyedüli gitáros volt, legfeljebb egy billentyűssel kellett együtt dolgoznia, de másik gitárossal még soha.Dave a próbák végén hátrafordult, és azt mondta, hogy a második akkord után érezte, minden rendben van. Mindannyian így éreztünk, de Dave-től szokatlan, hogy el is mondta ezt.-Dave-el öreg whites-okat nyomtunk próbán, és egyszerűen óriási volt. Amikor Bruce-al játszottunk a londoni Astoria-ban feljöttek a többiek, Steve, Nicko és Dave, hogy elnyomjuk a Trooper-t. Akkor léptünk fel először öten együtt, fantasztikusan sikerült.Az őrült Janick végre megtalálta helyét, egy hatalmas gépezet résez lett, amely gépezet olajozott működéséhez az óta is jelentősen hozzájárul, jellegzetes gitárjátékával.
Az adatokat a magyar Iron Maiden oldalról szedtem: im.fw.hu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
